A felelősségvállalás lépcsőfokai

Az, hogy mennyire vagyok jól képzett és miket tanulgattam eddig össze-vissza az egy dolog. Írok én erről, ha gondoljátok!
Írok a tanultak, a saját tapasztalataim és történeteim, valamint a személyes értékrendem szemüvegén keresztül. Nem szentírás és kőbe vésve sincs, csupán az én nézőpontom.

A felelősségvállalás definíciója: az a hozzáállás és meggyőződés, hogy én vagyok az előidézője mindennek, ami velem történik. Felelősséget vállalok az érzelmeimért, gondolataimért, kimondott szavaimért, tetteimért és azokért a dolgokért, amit elmulasztok megtenni.

0 % a felelősségvállalása annak a személynek, aki állandóan ön-igazolja magát, magyarázkodik a történtekről és a körülményekről.
Tetteinek jogosságát bizonygatja és minden alkalommal bűnbakot keres és talál is. Állandóan másokat hibáztat és becsmérli a körülötte lévő embereket és totálisan meg van győződve, hogy neki van igaza és jogos a felháborodása.

50 % a felelősségvállalása annak az illetőnek, aki mindig azzal jön, hogy: “Én már mindent megpróbáltam …”. Amíg egy dolog nem zárul pozitív végeredménnyel, addig nem beszélhetünk 100 %-os felelősségvállalásról.

100 % a felelősségvállalásunk, ha csakis és kizárólag önmagunkat okoljuk azért, ami velünk történik. Ameddig nem rendelkezünk a megfelelő önismerettel, addig mindenki más lesz a hibás; pl. a főnök, a párom, a szomszéd, az Orbán Viktor, a sors vagy Isten.

Hát nem!
Pont a szabad akarat abban áll, hogy én XY hogyan látom a valóságot valóságosnak. Amíg nem tudok teljes mértékben a szeretetben lenni, addig vannak projekcióim. Ezeket a projekciókat kellene kő kemény önmunkával lebontani.
És akkor megleszek magamnak!